Reggel egy üzenet fogadott Kyle - tól. Azt írta, hogy szeretne elvinni a partra úgy, hogy közben nem a pult mögött állok és szolgálom ki az ittas fiatalokat. Igent mondtam az ajánlatára, majd leszaladtam a lépcsőn egyenesen a konyha felé. Gyorsan összedobtam kér banánturmixot és müzlit. Az ebédlő asztalra helyeztem őket, ezután felszóltam anyának, hogy kész a reggeli. Leültem az asztalhoz és vártam, hogy anya is megérkezzen és együtt kezdhessük el a reggelit. A telefonom zavarta meg a meditálásra való csendet a pittyegésével. A kijelzőn Kyle neve jelent meg, a gyomrom görcsbe rándult. A kellő hatásszünet után fogadtam a hívását.
- Két szót mondok, Scream Park! - tagolta a szavakat. - Négyre ott vagyok érted, csinos legyél. - mondta majd bontotta a vonalat. a szívem hevesen kezdett el verni, alig tudtam felfogni, hogy vidámparkba szeretne vinni. A Scream Park a város legnevesebb vidámparkja, emlékszem utoljára Zoe - val és Gwen - el voltam ott. Egy fantasztikus napot tudhattunk magunk mögött, de Gwen halála óta nem igazán tartjuk a kapcsolatot. A szoros kötelék gyengülni kezdett köztem és Zoe között, a múlt héten beszéltem vele. Kanadába költözött az egyetem miatt, ezer éve nem láttam már. Jó lenne összeülni vele és átbeszélni mindazt ami történt. Sosem beszéltünk arról az estéről. Egy kicsit mindenki magát okolja, napnyugta után beengedtük a méteres hullámok közé. Emlékszem épp Zoe haját fogtam, amíg ő az egyik kukába adta ki a gyomra tartalmát, mikor kitört a pánik. Alig egy óra után kiürítették a strandot, a vízi rendőrség már résen volt. Nem találták meg. Matt összetört, Zoe azon az estén lépett le. Senkinek nem volt egyszerű átvészelni ezt a hatalmas veszteséget.
- Kivel beszéltél? A tegnapi idegen? - ült le velem szembe anya, kezébe egy könyvvel.
- Kyle a neve, és igen ő volt az. - a szám automatikusan mosolyra húzódott, mihelyst kimondtam a nevét. Mi ez az érzés és miért nem hagy nyugodni egy percre sem? - Ma elmegyünk a Scream Park - ba. - kortyoltam egy keveset a turmixomból.
- Készen állsz elmenni oda? - simogatta meg a kezem.
- Teljesen. Attól, hogy vele voltam ott nem fogom megfosztani magam attól, hogy újra elmehessek oda és jól érezzem magam. - kanalaztam a számba elég frusztráltan a müzlit. Mindig kényelmetlenül érzem magam, ha szóba jön Gwen. Mindenki máshogy fogja fel a gyászt. Nem lehetek örökké szomorú, még előttem van az élet. Talán élnem kellene helyette is. Ezt kell tennem..ezt fogom tenni.
- Annyit kérek, hogy vigyázz magadra! Főleg az este, mindig elszabadul a pokol a parton. Nem akarok a következő szülő lenni aki telefonhívást kap az éjszaka közepén, hogy lányát elnyelték a hullámok.
- Anya! - fogtam meg a kezét és mélyen a szemébe néztem. - Minden rendben lesz, nem megyek éjjel a víz közelébe! A pult mögött leszek egész végig, ígérem!
Felálltam az asztaltól, egy halvány puszit leheltem az arcára, majd felbattyogtam az emeletre. Úgy terveztem, hogy egész nap nem csinálok semmi, eléggé kikészít az esti műszakom. Felnyitottam a laptopom tetejét, majd a kedvenc sorozatomat az All American - t kezdtem el nézni.
* Sok - sok All American után *
Az órára pillantva arcon vágott a tudat, hogy kevesebb mint egy órám van elkészülni. Rendben Rose menni fog. Hajmosás, rendbe rakod a fejed, majd felveszel valami csinosat. Vezettem le magamban a teendőket. A fürdő ajtaját feltépve rögtön a zuhany alá álltam. Derékig érő hajamat nem a legegyszerűbb megmosni, mindig bajban vagyok vele. Most meglepően egész hamar végeztem vele, betekertem egy törölközőbe, ezt követően egy halvány, de mégis vidámparkba való nem túl kirívó sminket vittem fel az arcomra. Megszárítottam a hosszú hajamat, leengedve hagytam. Időm és energiám sem volt még ezzel is bajlódni. A ruhás szekrényhez érve kapott el egy kisebb pánik. Fogalmam sem volt, hogy mit vegyek fel. Azt mondta legyek csinos, folyton ezek csengtek vissza. Egy fekete farmer short és egy csíkos haspóló mellett döntöttem. Cipőnek egy Vans - t kaptam fel, tűkön ültem. A vártnál hamarabb készültem el, a percek kínzó lassúsággal teltek. Azt hittem, hogy sosem lesz négy óra. A csengő hallatára a vérnyomásom az egekbe szökött. Itt van. Lassan sétáltam le a lépcsőn, szívem szerint rohantam volna hozzá és a nyakába ugrottam volna. Megigazítottam a hajamat mielőtt ajtót nyithattam volna.
- Csak legyél természetes, legyél természetes! - mondogattam magamban a nyugtató beszédem, ami kicsit sem nyugtatott meg. Mély levegőt vettem, majd szép lassan kinyitottam az ajtót. Haja felzselézve, arca enyhén borostás volt. Egy farmert és fekete pólót viselt.
- Azt mondtam, hogy legyél csinos és nem gyönyörű! - elővett egy száj rózsát a háta mögül. Hirtelen levegőt is alig tudtam venni. Újra és újra meg tud lepni ez a srác. Egyre jobban azt éreztem, hogy nekem vele kell lennem.
- Köszönöm szépen, ez csodaszép! - vettem el a felém nyújtott vörös rózsát. Beléptem a konyhába gyorsan, hogy vízbe tudjam tenni a rózsát. Megigazítottam a ruhám és indultam vissza Kyle - hoz.
- Indulhatunk? - nyitotta ki az anyós ülés felőli ajtót. Beszállt a volánhoz, halkan bekapcsolta a zenét. Az autó teteje nyitott volt így a szél összekócolta a hajamat. Szeretem, ahogy a meleg levegő végigfut az egész testemen. Szabadnak éreztem magam vele.
- Azt még nem mesélted, hogy az egyetemen belül hova mész. Tehát mi a nagy álmod? - halkítottam még egy kicsit a rádión, hogy teljese jól hallhassam a mély, de borzasztóan megnyugtató hangját.
- Sportoló szeretnék lenni. Azon belül amerikai futball irányító. Voltam alkalmasságin, ott azt mondták, hogy elég szépek az eredményeim. Teljesen egészséges vagyok és a jegyeim is rendben vannak. - mondtam miközben hüvelyk ujjával a kormányt piszkálta.
- Fel fognak venni, én tudom! - mosolyogtam rá minek hatására neki is széles mosolyra kerekedett az arca. Tetszett, hogy milyen reakciókat tudok kiváltani belőle. Az út hátralévő részében mindenféléről beszéltünk. Annyira elmélyültem a random témákban, hogy észre sem vettem, hogy már a Scream Park előtt állunk.
Igaz, hogy nyáron később sötétedik, de már igazán jól jött, hogy rengeteg fény volt a vidámparkban. Minden egyes kis stand és játék ki volt világítva. Hatalmas tömeg volt mint akkor amikor a lányokkal voltunk. Kyle megfogta a kezem és úgy léptük át az óriási kaput, egyenesen a fagyis standhoz vettünk az irányt. Kikérte a választott fagylaltokat és mentünk tovább az első állomásunkhoz. Egy lájtosabb hullámvasút volt, amit az óriáskerék és az útvesztő követett. Ezeken kívül még próbáltuk a legtöbb mindent kipróbálni, de a Sunset miatt nem jutott mindenre idő.
- Kyle vigyáz.. - próbáltam figyelmeztetni, hogy az egyik vizes standhoz elég közel sétál, de már késő volt. Telibe csapta az egyik kisgyerek, mikor óriási sebességgel érkezett le a csúcsról az úszógumival. Kyle - bol folyt a víz, én pedig nem bírtam megállni, hogy ne nevessek.
- Szóval így játszunk! - simította hátra az arcára simuló tincseit, majd szaladni kezdett felém. - Na gyere csak ide! - kiabálta. Rohanni kezdtem, ahogyan csak bírtam, nehogy elkapjon, mert akkor én is csurom vizes leszek. Nem hiába mondta, hogy elég jók az eredményei, ugyanis fél méter után már el is kapott. Hátulról szorosan átölelt, próbáltam szabadulni az öleléséből, de esélytelen volt. Túl erősnek bizonyult és igazából küzdeni sem szerettem volna. Élveztem, hogy érzem a teste melegét. Közel volt..nagyon is közel, mégis úgy éreztem, hogy kilométerekre van tőlem. Miután kijátszottuk magunkat kocsiba ültünk és indultunk is a partra. Szokásomhoz hű maradtam és tíz perc késéssel, de végül beértem.
Rögtön átvettem az esti műszakhoz való ruhámat, Kyle is ugyan ezt tette. Úgy látszik, hogy ma is dolgozni fog. A raktárból kihoztuk az italokat és feltöltöttük a bárszekrényeket, finomabbnál finomabb szeszes italokkal. Szerettem itt dolgozni, jó munkakör és elég jó fizetés. Anya kevésbé örül neki, hogy minden nap részeg fiatalokkal..fiatal fiúkkal vagyok körülvéve.
Az emberek szép lassan megérkeztek, van aki minden nap itt lopja a napot. Ők már törzsvendégeknek számítanak.
- Ott mi folyik? - lökött oldalba Kyle mikor meglátta, hogy Matt a szörfdeszkánál civakodik egy férfival. Rögtön odasiettünk mind a ketten, hogy leállítsunk azt ami kibontakozni készült.
- Matt! Mi történik itt? - megragadtam a karját és magam felé fordítottam.
- Ez a részeg pöcs leokádta a barátnőm emlékét! - ebben a pillanatban a részeg pöcs meglökte Matt - et a mellkasánál fogva. Ezzel a mozdulatával kiszakította a nyakában lévő nyakláncot, amin Gwen jegy gyűrűje volt és elhajította a homokban. Kyle ennek láttam állkapcson verte az ismeretlen középkorú férfit, majd közös erővel arrébb cipeltük Matt - et.
- Rohadj meg te részeg állat! - kiabálta Matt miközben a középső ujját a magasba tartotta. Na mit mondtam, hogy elszabadul a pokol a rázós tízesnél.
- Két szót mondok, Scream Park! - tagolta a szavakat. - Négyre ott vagyok érted, csinos legyél. - mondta majd bontotta a vonalat. a szívem hevesen kezdett el verni, alig tudtam felfogni, hogy vidámparkba szeretne vinni. A Scream Park a város legnevesebb vidámparkja, emlékszem utoljára Zoe - val és Gwen - el voltam ott. Egy fantasztikus napot tudhattunk magunk mögött, de Gwen halála óta nem igazán tartjuk a kapcsolatot. A szoros kötelék gyengülni kezdett köztem és Zoe között, a múlt héten beszéltem vele. Kanadába költözött az egyetem miatt, ezer éve nem láttam már. Jó lenne összeülni vele és átbeszélni mindazt ami történt. Sosem beszéltünk arról az estéről. Egy kicsit mindenki magát okolja, napnyugta után beengedtük a méteres hullámok közé. Emlékszem épp Zoe haját fogtam, amíg ő az egyik kukába adta ki a gyomra tartalmát, mikor kitört a pánik. Alig egy óra után kiürítették a strandot, a vízi rendőrség már résen volt. Nem találták meg. Matt összetört, Zoe azon az estén lépett le. Senkinek nem volt egyszerű átvészelni ezt a hatalmas veszteséget.
- Kivel beszéltél? A tegnapi idegen? - ült le velem szembe anya, kezébe egy könyvvel.
- Kyle a neve, és igen ő volt az. - a szám automatikusan mosolyra húzódott, mihelyst kimondtam a nevét. Mi ez az érzés és miért nem hagy nyugodni egy percre sem? - Ma elmegyünk a Scream Park - ba. - kortyoltam egy keveset a turmixomból.
- Készen állsz elmenni oda? - simogatta meg a kezem.
- Teljesen. Attól, hogy vele voltam ott nem fogom megfosztani magam attól, hogy újra elmehessek oda és jól érezzem magam. - kanalaztam a számba elég frusztráltan a müzlit. Mindig kényelmetlenül érzem magam, ha szóba jön Gwen. Mindenki máshogy fogja fel a gyászt. Nem lehetek örökké szomorú, még előttem van az élet. Talán élnem kellene helyette is. Ezt kell tennem..ezt fogom tenni.
- Annyit kérek, hogy vigyázz magadra! Főleg az este, mindig elszabadul a pokol a parton. Nem akarok a következő szülő lenni aki telefonhívást kap az éjszaka közepén, hogy lányát elnyelték a hullámok.
- Anya! - fogtam meg a kezét és mélyen a szemébe néztem. - Minden rendben lesz, nem megyek éjjel a víz közelébe! A pult mögött leszek egész végig, ígérem!
Felálltam az asztaltól, egy halvány puszit leheltem az arcára, majd felbattyogtam az emeletre. Úgy terveztem, hogy egész nap nem csinálok semmi, eléggé kikészít az esti műszakom. Felnyitottam a laptopom tetejét, majd a kedvenc sorozatomat az All American - t kezdtem el nézni.
* Sok - sok All American után *
Az órára pillantva arcon vágott a tudat, hogy kevesebb mint egy órám van elkészülni. Rendben Rose menni fog. Hajmosás, rendbe rakod a fejed, majd felveszel valami csinosat. Vezettem le magamban a teendőket. A fürdő ajtaját feltépve rögtön a zuhany alá álltam. Derékig érő hajamat nem a legegyszerűbb megmosni, mindig bajban vagyok vele. Most meglepően egész hamar végeztem vele, betekertem egy törölközőbe, ezt követően egy halvány, de mégis vidámparkba való nem túl kirívó sminket vittem fel az arcomra. Megszárítottam a hosszú hajamat, leengedve hagytam. Időm és energiám sem volt még ezzel is bajlódni. A ruhás szekrényhez érve kapott el egy kisebb pánik. Fogalmam sem volt, hogy mit vegyek fel. Azt mondta legyek csinos, folyton ezek csengtek vissza. Egy fekete farmer short és egy csíkos haspóló mellett döntöttem. Cipőnek egy Vans - t kaptam fel, tűkön ültem. A vártnál hamarabb készültem el, a percek kínzó lassúsággal teltek. Azt hittem, hogy sosem lesz négy óra. A csengő hallatára a vérnyomásom az egekbe szökött. Itt van. Lassan sétáltam le a lépcsőn, szívem szerint rohantam volna hozzá és a nyakába ugrottam volna. Megigazítottam a hajamat mielőtt ajtót nyithattam volna.
- Csak legyél természetes, legyél természetes! - mondogattam magamban a nyugtató beszédem, ami kicsit sem nyugtatott meg. Mély levegőt vettem, majd szép lassan kinyitottam az ajtót. Haja felzselézve, arca enyhén borostás volt. Egy farmert és fekete pólót viselt.
- Azt mondtam, hogy legyél csinos és nem gyönyörű! - elővett egy száj rózsát a háta mögül. Hirtelen levegőt is alig tudtam venni. Újra és újra meg tud lepni ez a srác. Egyre jobban azt éreztem, hogy nekem vele kell lennem.
- Köszönöm szépen, ez csodaszép! - vettem el a felém nyújtott vörös rózsát. Beléptem a konyhába gyorsan, hogy vízbe tudjam tenni a rózsát. Megigazítottam a ruhám és indultam vissza Kyle - hoz.
- Indulhatunk? - nyitotta ki az anyós ülés felőli ajtót. Beszállt a volánhoz, halkan bekapcsolta a zenét. Az autó teteje nyitott volt így a szél összekócolta a hajamat. Szeretem, ahogy a meleg levegő végigfut az egész testemen. Szabadnak éreztem magam vele.
- Azt még nem mesélted, hogy az egyetemen belül hova mész. Tehát mi a nagy álmod? - halkítottam még egy kicsit a rádión, hogy teljese jól hallhassam a mély, de borzasztóan megnyugtató hangját.
- Sportoló szeretnék lenni. Azon belül amerikai futball irányító. Voltam alkalmasságin, ott azt mondták, hogy elég szépek az eredményeim. Teljesen egészséges vagyok és a jegyeim is rendben vannak. - mondtam miközben hüvelyk ujjával a kormányt piszkálta.
- Fel fognak venni, én tudom! - mosolyogtam rá minek hatására neki is széles mosolyra kerekedett az arca. Tetszett, hogy milyen reakciókat tudok kiváltani belőle. Az út hátralévő részében mindenféléről beszéltünk. Annyira elmélyültem a random témákban, hogy észre sem vettem, hogy már a Scream Park előtt állunk.
Igaz, hogy nyáron később sötétedik, de már igazán jól jött, hogy rengeteg fény volt a vidámparkban. Minden egyes kis stand és játék ki volt világítva. Hatalmas tömeg volt mint akkor amikor a lányokkal voltunk. Kyle megfogta a kezem és úgy léptük át az óriási kaput, egyenesen a fagyis standhoz vettünk az irányt. Kikérte a választott fagylaltokat és mentünk tovább az első állomásunkhoz. Egy lájtosabb hullámvasút volt, amit az óriáskerék és az útvesztő követett. Ezeken kívül még próbáltuk a legtöbb mindent kipróbálni, de a Sunset miatt nem jutott mindenre idő.
- Kyle vigyáz.. - próbáltam figyelmeztetni, hogy az egyik vizes standhoz elég közel sétál, de már késő volt. Telibe csapta az egyik kisgyerek, mikor óriási sebességgel érkezett le a csúcsról az úszógumival. Kyle - bol folyt a víz, én pedig nem bírtam megállni, hogy ne nevessek.
- Szóval így játszunk! - simította hátra az arcára simuló tincseit, majd szaladni kezdett felém. - Na gyere csak ide! - kiabálta. Rohanni kezdtem, ahogyan csak bírtam, nehogy elkapjon, mert akkor én is csurom vizes leszek. Nem hiába mondta, hogy elég jók az eredményei, ugyanis fél méter után már el is kapott. Hátulról szorosan átölelt, próbáltam szabadulni az öleléséből, de esélytelen volt. Túl erősnek bizonyult és igazából küzdeni sem szerettem volna. Élveztem, hogy érzem a teste melegét. Közel volt..nagyon is közel, mégis úgy éreztem, hogy kilométerekre van tőlem. Miután kijátszottuk magunkat kocsiba ültünk és indultunk is a partra. Szokásomhoz hű maradtam és tíz perc késéssel, de végül beértem.
Rögtön átvettem az esti műszakhoz való ruhámat, Kyle is ugyan ezt tette. Úgy látszik, hogy ma is dolgozni fog. A raktárból kihoztuk az italokat és feltöltöttük a bárszekrényeket, finomabbnál finomabb szeszes italokkal. Szerettem itt dolgozni, jó munkakör és elég jó fizetés. Anya kevésbé örül neki, hogy minden nap részeg fiatalokkal..fiatal fiúkkal vagyok körülvéve.
Az emberek szép lassan megérkeztek, van aki minden nap itt lopja a napot. Ők már törzsvendégeknek számítanak.
- Ott mi folyik? - lökött oldalba Kyle mikor meglátta, hogy Matt a szörfdeszkánál civakodik egy férfival. Rögtön odasiettünk mind a ketten, hogy leállítsunk azt ami kibontakozni készült.
- Matt! Mi történik itt? - megragadtam a karját és magam felé fordítottam.
- Ez a részeg pöcs leokádta a barátnőm emlékét! - ebben a pillanatban a részeg pöcs meglökte Matt - et a mellkasánál fogva. Ezzel a mozdulatával kiszakította a nyakában lévő nyakláncot, amin Gwen jegy gyűrűje volt és elhajította a homokban. Kyle ennek láttam állkapcson verte az ismeretlen középkorú férfit, majd közös erővel arrébb cipeltük Matt - et.
- Rohadj meg te részeg állat! - kiabálta Matt miközben a középső ujját a magasba tartotta. Na mit mondtam, hogy elszabadul a pokol a rázós tízesnél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése